183. Legyünk bátrak és buzgók!

„Krisztus szeretete sürget, késztet minket, hogy elmenjünk, és hogy a szent buzgóság szárnyain felemelkedve repüljünk. Aki igazán szereti Istent, az szereti embertársát is; az igazán buzgó ember szeret is, de egy magasabb fokú szeretet mértéke szerint, úgy, hogy minél inkább lángol a szeretettől, annál inkább hajtja a buzgóság.” (Claret Szent Antal püspök)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Claret Szent Antal püspök mottóban írt gondolatai erőt adnak nekünk is.  A XIX. században élt katalán püspök élete viharos volt, nem tartott vissza magából semmit, mindig követte lelkiismerete, a Szentlélek szavát. Bejárta Spanyolországot, Kubát, szolgált a legszegényebbek és a leggazdagabbak között egyaránt. Bátran kiállt az igazság és a hit tanítása mellett, akár a királyi udvarban, akár a nép között, nem törődve azzal, hogy szavai felbolygatják a bűnbe süllyedt lelkek hamis nyugalmát. https://archiv.katolikus.hu/szentek/1024.html.

Sok támadásban és üldöztésben volt része, de végülis győzött, beérkezett a szentek közé, mert kitartott mindvégig a hűségben és a szeretetben. „Mindenki szemében gyűlöletesek lesztek nevemért. Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 10,22) Mindegyikünk életkörülménye ugyan más és más, de biztosan küzdelmes volt, vagy lesz. Különböző mértékben, módon, de bizonyosan meg leszünk próbálva. Az Úr nem csak figyelmeztet, hanem bíztat is, mert mindenki, aki az igazságért, a szeretetért vállalja a szenvedést, akár a megaláztatást is, az Jézus szenvedésében részesedik. Éppen ez magasztalja fel a szenvedés értelmét, mert abban is egyesülhetünk Jézussal. A vele való közösség itt a földön már elővételezi a teljes közösséget vele a mennyben is.

Mert mindaz, aki az Úrban él és hal meg, vele együtt részesedik a feltámadás és az örök élet dicsőségében is. Nincs más út, ami az örök életbe, örök boldogságba vezetne, mint az Úr útja. Mindenkinek megvan a maga keresztje, a maga keresztútja. Kérdés, hogy a magunkét vállaljuk-e vagy sem? Aki nem veszi föl keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám.” (Mt 10,38) – mondja az Úr. Nem ígért könnyű életet, de édes terhet igen: „Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30) – ezt bizonyára mindnyájan megtapasztaltuk már. A szeretet teher, mert vállalás, vállalása a szolgálatnak. A szeretett személy boldogságának elősegítése áldozattal jár. A szeretet kitartást és hűséget követel – és éppen ez az, amiről Jézus beszél.

Amikor a karitászban segítünk, vállajuk a fáradságot, megtapasztaljuk, eltűrjük a munkánkkal néha együtt járó elégedetlenkedést, visszaéléseket, olykor zaklatást, akkor éppen Jézussal járunk, ott van velünk és mi pedig vele. A keresztünket, akár az önként vállaltat, akár az akaratunkon kívüli nehézségeket, Ő maga is velünk hordozza, együtt szenvedhetünk vele. Ő segít és mindig velünk lesz, rá számíthatunk. Így vigasztal: Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30)

Legyünk bátrak, vállaljuk a kimondott igenünket, ne kerüljük a nehézségeket, hanem bízzunk a Gondviselő Isten szeretetében, az Úrban, a Szűzanyában, kérjük a szentek, mindenszentek segítségét, hogy a jó harcot megharcoljuk, a pályát végigfussuk, a hitet megtartsuk! (vö. 2 Tim 4,7) Semmi elől ne futamodjunk meg, amire a lelkiismertünk indít, csak a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat kerüljük!

Csorba Gábor

állandó diakónus, karitász igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Iroda: 1033 Budapest III. ker. Szentendrei út 69-71. (Kövi Szűz Mária Plébánia)

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkp.hu

cacacaA korábbi egypercesek itt érhetők el: https://karitaszegypercesek.blogspot.com/

Categories: