Kenyér áldás és osztás Rózsák terei Templombúcsún

Árpád- házi Szent Erzsébet Plébánia búcsúját tartottuk a Rózsák terén.

Az ünnepre nagyon készültünk, és már Erzsébet ünnepnapján szombat este Karitász szentmisét tartottunk élő és elhunyt karitász tagokért és családtagjaikért, mely szentmisét Ft. Garaczi Gergely káplán atya celebrálta, szép számmal jöttünk össze.

A homíliát Soós Károly , állandó diakónus tartotta, aki az alábbiakat mondta el, mely láthatóan a jelenlévők szívét megérintette:

Ápád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) Születet Sárospatakon vagy Pozsonyban, 1207. július 7.? – elhunyt Marburgban1231. november 17.  24 éves korában.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Erzsébetet Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a thüringiai tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett Erzsébet jó nevelést kapott. 1213-ban megölték az édesanyját a magyar cselszövők, gondoljunk Katona József drámájára a Bánk bánra amelyben szerepel Gertrúd királyné), édesanyja meggyilkolása után a fiatal leánynak  hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – Hermann öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el.

Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban, Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.születtek 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét. E gyilkosságban szembesült a hatalommal való vissza élésről amely az emberiség életében gyakorta előfordul, így korunkban is.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott és elmélyülten imádkozott. Ilyenkor találkozott egyetlen mesterével Jézus Krisztussal akit szerelmetes szeretettel szeretet. S így reá is áll, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik. 

Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben Lajos II. Frigyes német-római császár vazallusaként kereszteshadjáratra,  hadba a szentföldre indult, amelynek a fiatal feleség nem örült,  de Erzsébet átvette a tartomány kormányzását., amelyet mértéktartóan és igazságosan kormányzott.

Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyitatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték „pazarlását”, férje Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

II. Frigyes a megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve ő gyászruhát hordott. Mint egy megérezte, hogy elveszti férjét ebben a hadjáratban. Lajos 1227. szeptember 11-én a táborban pestisben elhunyt, így szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta.

IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki. Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb frigyre lépni.

Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár apja hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban található. Erzsébet három nappal előbb megmondta halálának idejét. Élete során és sírja mellett számos csodás esemény történt. Ismerjük azokat a csodákat amelyek élete során történtek, amelyekkel Krisztus megerősítette az ő hitét és a csodában részesülőkét is.

IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben ugyanott, ahol 27 évvel korábban Assisi Szent Ferencet. A szertartás a pápa prédikációjával végződött. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére, építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.

Az egész világon az egyházban úgy ismerik és tisztelik, mint magyarországi Szent Erzsébet, ő az egyetlen magyar szent amely a világ minden táján az egyházban közismert. Sokkal ismertem mint Szent István király.

Itt áll előttünk a fiatal király lány, Erzsébet, aki édesanya és feleség, akinek életét szemlélve  feltűnik a mértéktartás erénye, az arányok jó felismerése, mély Jézusra figyelő és követő hite, a szeretet erényének és hivatásának folyamatos megélése és abban való növekedés fejlődés. Az irgalmasság és igazságosság erényének gyakorlása. S ezek olyan tulajdonságai személyiségének, amelyek korunk embere és a hívő keresztény számára is eszmény és követendő példa.  Hiszen mindannyiunkát Isten a szeretetre, szeretetből teremtett és hívott meg. Az életszentség azt jelenti, hogy a szeretet tökéletes megélése, legalább annak valamilyen megnyilvánulási formájában.  Egy olyan korban amikor a nemzetünk előtt nincs világos cél, csak a pillanat  élvezése, megoldása, akkor  különösen is fontos, hogy mi tekintsünk Erzsébetre akinek világos céljai voltak, a szeretetben való növekedés, a  jóság, a keresztény hitben való elmélyülés.

Eszményként és követendő példaként ott áll előttünk a mértékletességben és az arányok helyes felismerésében, amely a fogyasztásra ösztönző világunkban különösen is fontos a teremtett  és az ember használatára bízott világban.

De  követendő példa az élete a szeretet cselekedetei miatt is. Megosztotta vagyonát a szegényekkel, lehajolt a betegekhez mert irgalom volt a szívében. Mai szóval szolidáris volt. Az ő korában a szolidaritás fogalma  – mint a tevékeny szeretet kifejezése – még nem volt ismert, majd a 19-század végén a 20. században jelenik meg a pápák szociális körleveleiben, úgy mint a közjó egyik oszlopa. A közjó amelyet az egyes személynek és az emberi közösségeknek szolgálniuk kell a gazdaság, politika, hitélet, tudományos élet, a környezet védelme, a családi élet területein. S bár Erzsébet e fogalmat nem ismerte a szívében ott volt ez, bizonyítják a róla fent marad források, és a csodák amelyek élete során történtek. A karitász a gyakorlati szeretet kiemelkedő szolgálója volt.

„ A szolidaritás elvében különleges jelentőséget kap az emberi személy lényegileg közösségi természete, a méltóság és az emberi jogok minden emberre vonatkozó egyenlősége, valamint az a közös út, amelybe az emberek és népek a mind szorosabb egysége felé haladnak. “

A szolidaritás  valóságos és tényleges erkölcsi erény!  Fogalmazzák korunk pápái XI. Pius pápától  – Ferenc szentatyánkig.  De a szolidaritáshoz szorosan hozzá tartozik a igazságosság elve is.

Az igazságosság elve Isten tevékeny sajátsága, mellyel minden teremtményének megadja az igazsághoz szükséges feltételeket. Az emberi igazságosság erkölcsi erény, amely erőssé és állhatatossá teszi az akaratot abban, hogy megadja Istennek és a felebarátnak azt, amivel tartozik. Az igazságosság a négy →sarkalatos erény egyike.

Erzsébet életében ott van az igazságosság és irgalmasság amikor megosztja vagyonát, amikor mértéktartóan és szerény él, tudva, hogy a föld javait egyenlően kell megosztanunk egymást között.

Ahogy szeretetben és értelmesen nevelte gyermekeit  megözvegyülése után. Korunknak és nemzetünknek nagy szüksége van ezen két erény a szolidaritás és az igazságosság gyakorlására és az arról való keresztény szóbeli tanúságtételre is. Azonban a szerény élet mód, az alázatos élet mód nem jelen gondozatlanságat, lustaságot és elhanyagoltságot, de jelenti az igényességet szellemiekben és lelkiekben, munkában, öltözködésben és a hitéletünkben, az élet bármely területén.

Mindaz ami ma a közbeszédben jótékonyságnak mondanak és azt gondolják róla sokan, hogy ilyet is kell évente egyszer – kétszer tenni önzéseink között, az valójában a karitász  még a  nem is tudják.

A Karitász  ugyanis egyszerre a szeretet gyakorlati cselekvése az igazságosság jegyében egy másik személy felé, és egyszerre intézmény is. Hiszen a mai egyház a XX. század elején létre hozta a saját segélyszervezetét a karitász intézményét.

Szent Erzsébet szolgálata segítette az egyházat abban hogy létre hozza a szolidaritás intézményét.

Erzsébet élet szolgálatával és azt hitelesítő  Jézusi csodákkal követendő példa a karitászban szolgálatot teljesítő munkatársak  és önkéntesek számára, életmódban, stílusban szavakban és jelenlétben a rászorulok körében, a  világ szemléletben, nyitottságban, értelmes cselekvésben.  Aki a karitászban szolgál annak tudatosítani kell, hogy minden emberi megnyilvánulásával Krisztust és egyházát, Krisztus szentjét szolgálja. Nagyon nem mindegy tehát, hogyan nyilvánulunk meg, szavainkban, megjelenésünkben, stílusban, emberi tartásban.

Ezért kérdezzük meg önmagunktól, hogy állok a szolidaritással?  Szolidáris vagyok e? A szolidaritás és igazságosság életem és napjaim, lelkiségem része –e?

Követem e a szolidarításban, a mértékletességben, imádságban, a buzgó és hiteles vallásosságban Szent Erzsébet  példáját amelybe nem fér bele közéleti, szereplők kritika nélküli támogatása, elfogadása. 

Törekszem e az emberi hatalomról úgy gondolkodni ahogy Erzsébet  gondolkodott, aki számára király lányként is egy valódi hatalom létezett Jézus Krisztusnak a királynak hatalma.

S feltekintek- e Erzsébetre a tiszta lelkű nőre és asszonyra, aki életével minden nő és asszony példaképe lehet hogyan találhat meg az életöröme és boldogsága?

Feltekintek- e Erzsébetre  az édesanyára  aki elfogadta az élet hordozását Istentől, ebben meglátta a földi lét egyik legnagyobb dolgát, gyermekeit szeretetben szeretetre nevelte és eléjük élte a karitász és szolidarítás életet szolgáló szeretetét?

Feltekintek- e  Erzsébetre a hitvesre aki a szeretet  hűségében, az értelmes szeretettel és szerelemmel  ott állt  férje mellett minden olyan pillanatban amikor annak erre volt szüksége, alázatával tudta mikor kell hátrébb lépnie és mikor kell előrébb lépni.  Hogyan állok  ezzel a kérdéssel?

Feltekintek-e Erzsébetre akiben fokozatosan érett meg az életszentség, mert nyitottságával és belső szabadságával engedte, hogy szívében Krisztus munkálkodjon.

Gondolatainkat Márton Áron erdélyi püspök egy Szent Erzsébetről mondott soraival fejezzük be. „ Királyi palotában

született, fejedelmi korona ékesítette fejét, a császári trónt, melyet II. Frigyes felajánlott, visszautasította, Isten megáldotta gazdagsággal és ragyogó szépséggel, De nevét nem ezekkel írta be a történelembe, hanem azzal, ami világ szemében bolondság volt, a gyakorlati keresztény szeretet hősies vállalásával.

Mindössze 24 esztendőt élt s ez a rövid élet páratlan befejezettségével és csodálatos tökéletességével hétszáz esztendő múltán is világit.“ 

Erzsébet aki leányként és asszonyként is különösen szép és kiemelkedően értelmes volt, Isten megáldotta lelki gazdasággal, a jósággal, szeretettel és irgalmassággal és Krisztus szeretetével, az emberek szeretetével.

Egy olyan korban ahol az önzés a divatos, ahol az ember mindent maga akar berendezni a világában,  ott áll előttünk  Erzsébet  célt és távlatot mutató, biztonságot adó hitével, vallásosságával , irgalmas szívével, vegyük észre, hogy nagyon modern szentje egyházunknak és kérjük az életünkre égi imáit, és közbenjárását!  Legyen mindennapjaink része.”

A homília után, a szentmise folytatódott, a szentmise végén Garaczi Gergely Káplán atya és Márton Andrea karitász csoportvezető megköszönet Bánné Dr. Pap Zsuzsannának az egy évtizedes karitás szolgálatot.

A vasárnapi ünnepi búcsú misét Ft. Horváth Zoltán István protonotárius kanon, esperes, plébános atya celebrálta és jelen voltak Ft. Kampfmüller Sándor tiszteletbeli kanonok, plébániai kormányzó atya, Garaczi Gergely  káplán atya és Dr. Jaczkó Sándor görögkatolikus helynök atya is.

Zoltán atya is felhívta a hívek figyelmét Szent Erzsébet életének példáira, és szolgálataira, szerény alázatos életére.

A homília után Zoltán atya megáldotta a Szent Erzsébet kenyereket, melyeket a szentmise végén a hívek hazavihettek magukkal otthonaikba. A kenyerek mellet a karitász csoport tagjai kis ige kártyákkal is készültek a búcsún résztvevőnek, mindenki húzhatott magának a templomból kifelé menet.

Búcsú zárásaként a karitász csoport tagjai hálaadó imád mondtunk.

Szép, méltó és lelkiekben gazda Szent Erzsébet napi búcsúnk, ünnepünk volt idén is!

DEO GRATIAS!

Márton Andrea

karitász csoportvezető

Rózsák tere